A Kutatóközpontról

 

A Jogtudományi Intézetből, a Kisebbségkutató Intézetből, a Politikatudományi Intézetből és a Szociológiai Intézetből álló MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont alaptevékenysége elméleti, empirikus és összehasonlító kutatások folytatása a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont e területeken alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez, és tudományos munkáját szakmailag önállóan, politikai befolyástól függetlenül végzi.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont:

  • megteremti és ápolja a kutatások hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét;
  • elősegíti a magyar jogtudomány, kisebbségkutatás, politikatudomány és szociológia területén végzett kutatások jelenlétét a tudományág nemzetközi életében;
  • együttműködik hazai és külföldi tudományos műhelyekkel, velük közös kutatásokat folytat;
  • közreműködik hazai és külföldi doktoranduszok, ösztöndíjasok továbbképzésében;
  • kutatási dokumentációt és szakterületéhez kapcsolódó adatbázisokat épít, amelyet a tudományos közösség és a szélesebb nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz interneten vagy nyomtatott formában.

A kutatóközpont és intézetei a kutatási alaptevékenység körében kiemelten foglalkoznak a következő tudományterületekkel és kutatási feladatokkal:

A jogtudomány területén:

  • jogtudományi kutatások folytatása elsősorban az alkotmányjog, a bűnügyi tudományok, a civilisztika, az emberi jogok, az európai jog, a jogelmélet, a közigazgatási jog, valamint a nemzetközi köz- és magánjog területén;
  • reflektálás a hagyományos jogágak mellett bizonyos, a tudományos és technikai haladás nyomán jelentkező jogi problémákra;
  • közreműködés a hazai és nemzetközi jogalkotási feladatok megoldásában;
  • együttműködés jogalkalmazási tevékenységet végző hazai és nemzetközi intézményekkel;
  • a hazai, a külföldi és a nemzetközi joggyakorlat, valamint a jelentősebb jogvédő intézmények tevékenységének figyelemmel kísérése, a vizsgált területeket meghatározó tendenciák feltárása és értelmezése;
  • átfogó és összefoglaló jogtudományi munkák (lexikon, enciklopédia, nemzeti jogi bibliográfia stb.) készítése és közreadása;
  • szakemberképzés és szaktanácsadás, szakvélemények készítése;
  • a polgárok jogtudatának fejlesztése, jogi ismeretek terjesztése.

Az etnikai-nemzeti kisebbségkutatás területén:

  • a magyarországi és európai nemzeti-etnikai kisebbségek – különösen a romák – közösségi jellemzőinek és társadalmi helyzetének feltárása, társadalomtudományi fogalmakkal való meghatározása, társadalomszerkezeti hatásainak vizsgálata, e célokból új módszertanok és értelmezési modellek kidolgozása;
  • a közép-európai integrációs folyamatok, etnopolitikai modellek, valamint a kisebbségek jogi helyzetének összehasonlító elemzése;
  • a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségek és a kisebbségi magyar közösségek demográfiai, gazdasági, politikai, és kulturális helyzete alakulásának történelemtudományi kutatása;
  • a Magyarországot érintő migrációs folyamatok társadalmi hatásának és a migráns csoportok társadalmi helyzetének vizsgálata;
  • az identitáskonstrukciók: az európai, nemzeti, lokális identitások tartalmi és formai változásainak elemzése;
  • a közép-európai és a magyarországi zsidóság kutatásához szükséges judaisztikai (nyelvi, filológiai) alapkutatások.

A politikatudomány területén:

  • választáskutatás, politikai magatartás és politikai részvétel;
  • pártkutatás, pártok és civil társadalom, pártok és állam viszonya;
  • politikai kommunikáció és médiakutatás;
  • politikai vezetés és hatalmi elitek, a politikai vezetők és a kormány- és köztisztviselők viszonyának kutatása;
  • társadalmi és politikai értékek hazai és európai változásainak kutatása;
  • a kormányzás és közpolitika (governance) új módjainak, nemzeti és európai szintű intézményi változásainak kutatása;
  • a kormányzati teljesítmény mérése, értékelése és a demokratikus visszacsatolás kutatása;
  • a magyar politikai és kormányzati rendszer, pártrendszer, a hatalommegosztás hazai intézményrendszerének tudományos kutatása;
  • az EU integráció és globalizáció s annak hatásának vizsgálata a hazai kormányzati rendszerre;
  • piac és állam viszonya, politikai gazdaságtani kutatások;
  • az empirikus, normatív és analitikus demokráciaelméletek és politikaelmélet; állam és civil társadalom viszonyának kutatása; 
  • a közhatalom delegálásának és az ellenőrzési folyamatoknak a kutatása;
  • a magyar politika meghatározó tendenciáinak leírása és értelmezése, valamint az ehhez szükséges tudományos eszköztár gazdagítása.

A szociológia területén:

  • a társadalmi egyenlőtlenségek, a piac és újraelosztás rendszerének és az esélyegyenlőségnek a kutatása;
  • a hatalom és társadalmi rétegződés, az elitek és intézményeinek a kutatása;
  • a család, a nemi egyenlőtlenségek, a kisebbségek, a migránsok, az öregedő társadalom, a fiatalok, a szegénység, a szociálpolitika társadalmi meghatározottságainak a kutatása;
  • a szervezetek, a munka világának a kutatása;
  • érték-, kultúra- és tudásszociológiai kutatások folytatása;
  • környezet-, ökológiai- és éghajlat-változási folyamatok, a fenntarthatóság és azok társadalmi összefüggéseinek a kutatása;
  • a helyi társadalom, a helyi hatalom és a helyi kormányzás kutatása;
  • a fejlesztési politikák, az EU fejlesztéspolitikája és a projektesítés társadalmi következményeinek a kutatása;
  • a társadalom átrendeződő térszerkezetének, a város- és vidékfejlesztés, a vidéki és városi társadalmi változások és versenyképesség kutatása;
  • kutatások folytatása a nemzetközi vagy kultúraközi empirikus összehasonlítás elméletének és módszertanának területén;
  • a közép- és kelet-európai integráció és a szélesebb nemzetközi hatások magyar társadalmat érintő kérdéseinek kutatása.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatási feladataihoz kapcsolódó egyéb feladatok:

  • tevékenységével összefüggésben tudományos, szak- és ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg;
  • segíti a tudomány magyar nyelven való művelését;
  • együttműködik hazai kutatóhelyekkel, velük közös kutatásokat folytat; kapcsolatokat tart fenn és létesít más országok tudományos intézményeivel, nemzetközi tudományos társaságokkal; elősegíti a magyar társadalomtudomány (jogtudomány, kisebbségkutatás, politikatudomány és szociológia) területén végzett kutatások jelenlétét a nemzetközi tudományos életben;
  • hazai és nemzetközi tudományos programokat és konferenciákat szervez, pályázatokat ír ki;
  • szorgalmazza és segíti a tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását;
  • a felsőoktatási intézményekkel együttműködve részt vesz az oktatómunkában, közös kutatási, képzési és továbbképzési feladatokat lát el;
  • szakkönyvtárat működtet.